Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok (1966/1994)
(példák az elhárítás két típusára)
Az azonosulás · a felettes én kialakulásának egyik faktora
· az ösztönök uralásának egyik eszköze
· más módszerekkel kombinálva az én leghathatósabb eszköze a szorongást keltő külső tárgyakkal szemben
& Eset: általános iskolás gyermek
Tünet: felelősségre vonás, fenyítés hatására
grimaszolás(A tanár szerint őt gúnyolja, az osztályt nevetteti ®
“bohóc”A konzultáción feltárt összefüggés: a grimasz a tanár bosszús arckifejezésének torzképe
Ok: szidás ® szorongás utánzás önkéntelenül
= azonosulás a tanár dühével ® a szorongás oldódik
A gyermek belebújt a szorongást okozó tárgy bőrébe®
a szorongás örömteli biztonságérzetté alakult.Az összetett szorongáselem aspetusai:
· azonosulás az agresszorral
· azonosulás az agresszor agressziójával
(a fogorvos fájdalmat okozott a páciensnek – radír, fonal szétvágása, stb.)
· azonosulás a felnőttek férfiasságával ( “harci dísz”, zsebkés)
A gyermek a szorongást keltő tárgy bizonyos vonásait introjiciálja, így dolgozza fel szorongását ® az identifikáció vagy introjekció összeolvad az agresszor megszemélyesítésével, a fenyegetettséget átélt gyermek a fenyegetést előidéző személlyé válik. (Az átélés passzivitásának felcserélése a játék aktivitásával)
Ez a folyamat létrejöhet egy jövőben várható eseménnyel kapcsolatban is: agresszió azzal szemben, akitől az agressziót várta (pl.: csengető kisfiú /rendszeresen titokban maszturbál/ ® büntetéstől való félelem ®
szorongás ® oldás: agresszióval = aktív szerep)¯
az analízis hatására: · a veréstől való félelem eltűnt
· a verekedés kényszere megszűnt
Azonosulás az agresszorral: a felettes én fejlődésének normális szakasza = a külső kontroll internalizálása.
Az internalizációs folyamat ismétlése ® a nevelő személyek tulajdonságainak introjiciálása.
Az internalizált tartalom még nem egységes instancia, nem egyenlő az önkritikával, ezért eleinte a külvilág felé fordul.
Az agresszorral való azonosulást a külvilág ellen irányuló aktív támadás követi = védekező reakció.
& Eset: kisfiú, Oidipusz – komplexus
Tünet: az anyával boldog kapcsolat, de időnként
heves kitörések az “anya kíváncsisága” miatt.Fantáziái. Az anya felé közeledés, libidinális érzelmek – anya tudja
¯
a fiú neheztelése anyja vélt kíváncsiságáért = a saját ösztönélet egy eleme: átvette anyja neheztelését, cserébe saját kíváncsiságát tulajdonította neki.
& Eset: fiatal nő – szemrehányás analitikusának “titkolózásáért”
Ok: gátlás az önfeltárulkozásban, tudatos elhallgatása a rá vonatkozó tények egy részének
¯
tudta, hogy megszegte az analízis szabályait ® fantáziált rendreutasítás ® introjekció ® analitikus vádolása
& Eset: kislány – maszturbációs fantáziák
Tünet: kritika szeretettárgyaival szemben (“titkolóznak”)
Ok: a tett miatt várt szemrehányá A páciens agressziója = mások (vélt, előrevetített) agressziója, kiknek “titka” saját elfojtásának visszatükröződése
A bírálat internalizációja kapcsolódik a bűn projekciójával –
ezzel egészül ki az agresszorral való azonosulás.Az én introjektálja a tekintélyeket, a felettes énbe építi, majd a tiltott impulzusokat projektálja.
A páciens heves megbotránkozása mások bűne láttán = a saját bűntudat “előfutára”.
Felháborodás fokozódik, ha saját “vétke” tudatosulásának közelébe ér ® az erkölcs előfutára.
(Valódi erkölcs: ha az internalizált bírálat és az én saját hibáinak észlelése együtt jár.)
Az én szigora befelé irányul, mérséklődik a másokkal szembeni intolerancia, de az én kínzó bűntudatot érez.
Fixáció ezen a szinten: · észleli saját hibáit
· De! – az agresszió is megmarad!
Az agresszorral való azonosulás
× Ø
a felettes én kialakulásának előfázisa a paranoia kialakulásának közbülső stádiuma
(identifikáció) (introjekció)
Az introjekció és a projekció normálisnak tekinthető, míg a szorongástárgyakkal való megküzdésre használjuk.
Pathológiás, ha az egyén a szerelmi életére viszi át. (pl.: a férj hűtlen – a feleségét vádolja ® a feleség vádjait introjektálja + saját hűtlenségét projektálja ® kényszeres fixácó a feleségen – ezzel védekezik a belülről jövő zavaró erőkkel szemben)
További mechanizmusok: ellentétbe fordítás ( szeretetből gyűlölet) ® paranoid téveseszmék
Az analízis hatása: · a valódi tudattalan agresszív impulzusok tudatosítása – az áttételben való lereagáláson keresztül enyhül
· ha az agresszió oka a feltételezett bírálatunkkal való azonosulás, a lereagálás nem segít!
· az agresszió megszűnik, ha a tudattalan impulzusok felszabadulnak a gátlás alól, eloszlik a büntetéstől való félelem.
A projekció az elfojtásra hasonlít, mert:
· a kellemetlen élményeket a külvilágba helyezi (elfojtáskor az id-be)
· nem kapcsolódik speciális szorongáshelyzetekhez, motiválhatja az objektív szorongás, a felettes – én szorongás és az ösztöntől való szorongás is (angol pszichoanalitikusok: a csecsemő már élete legkorábbi hónapjaitól projektálja agresszív impulzusait, elfojtás még nincs!)
· a gyermek projekciót alkalmaz, ha vágyai, tevékenységei veszélyessé válnak ® külső ágensként kezeli, elutasítja ® a saját hibáktól való megszabadulásra használhat embert, állatot, tárgyat (projektál)
¯
Következmény: · vágyak – tekintélyszemélyek büntetése – bűnbak (akire projektálta vágyait)
· ha a projekció bűntudatból ered: másokat vádol
ß
heves intolerancia “helyettesítőivel” szemben
· agresszió másoknak tulajdonítása, féltékenység projektálása: zavar az emberi kapcsolatokban
· DE!- értékes kötődések is kialakulhatnak
ß
A projekció kevésbé feltűnő formája az
altruizmus = az ösztönimpulzusokról mások javára történő lemondás& Eset: fiatal nevelőnő gyermekkori vágyai: szép ruhák, sok gyerek, csodálják
Felnőttként: szerény, igénytelen, férjhez nem ment, gyermeke nem volt
Eredeti vágyainak megerősítésére:
Előzmények: - ösztönökről
való korai lemondás (nevelés!) ® szigorú felettes én ® vágyai kielégítése lehetetlenné vált!- hiúságait projektálta külvilági helyettesítőkbe = azonosulás : átélte vágyaikat, toleráns volt velük, saját ösztöneit így elégítette ki ® csak látszólagos egoizmus, valójában altruizmus, mert mások impulzusainak kielégítésére törekedett
- saját szerelemvágyát riválisába projektálta (nővére barátjába volt szerelmes – segítség nővérének a randira való felkészülésben!)
- frusztrációs helyzetben hasonló viselkedés, mint a vágyteljesítőkben (a rá bízott gyermeket édességgel etette – az anya egy szer megvonta a gyermektől ® a páciens háborodott fel, mert a gyermek frusztrációját élte át – a saját vágyak teljesítésének jogát átruházta az anyára)
& Eset: fiatal nő – apósához erős érzelmi szálak fűzték
anyós halála ruháiból nem kért
egy kabátot tett el egy pártfogoltjának
anyós nővérének kellett volna a kabát gallérja
® düh!Ok: bűntudat: ruha elvétele = vágyteljesülés (anyós helyének elfoglalása)
¯
ezért nem kért a ruhákból, helyette: unokahúggal altruista viselkedés ® a kabát már egy másik személy vágya lett
¯
ennek révén az eddig gátolt agresszió az énnel összhangban álló cselekedetté vált
& Eset: fiatal nő kényszeres gátlások, ha magára kellett volna költenie
(!)másoknak gátlástalan ajándékozás
nő páciens: szorongása akadályozta az utazásban
(!)barátait utazásra buzdította ß
a saját vágyak átélése mások révén ( azonosulás) = mások játékának figyelése kockázat nélkül
Célja kettős: 1. Lehetőség: jóindulatú érdeklődés mások ösztönkielégülése iránt = saját vágyak kielégítése
2. Felszabadulhat az eredetileg ösztönkielégítésre irányuló, de gátlás alá került agresszió.
(pl.: gyilkos, aki az elnyomottak nevében öli meg az elnyomót)
A felszabadult agresszió tárgya azt a tekintélyszemélyt reprezentálja, aki eredetileg a páciens gyerekkorában az ösztönről való lemondást kiszabta. Gyakran a helyettesítő
személy valaha irigység tárgya volt!(Pl: a nevelőnő ambíciózus fantáziáit barátaira, libidinózus vágyait barátnőire helyezte át.
Okai: - az apa és fiútestvér iránti vonzalom (péniszirigység) – lány ® ambíciózus vágyait nem tudja kielégíteni
- a nővérével
szembeni irigység szépsége miatt ® ő nem elég szép, nem igazán vonzó a férfiak számára)A hasonló személyiségű emberek saját magukat reprezentáló párt választanak, tőle várják céljaik megvalósulását (pl.: a férj tanuljon helyettük, csináljon karriert, st
b.)Altruizmus és halálfélelem:
ß
· szeretettárgyaikért aggódnak
· biztonságuk életbevágóan fontos számukra Þ mindezért szorongás!
(magát nem félti a haláltól!)
Ok: mások javára lemond ösztönkésztetéseiről. Élete csak addig értékes, míg a szeretettárgy él, őt biztonságban tudja.
Anna Freud szerint nyitott kérdés: létezik-e valódi, őszinte altruizmus, melyben a saját ösztönkielégítés nem játszik szerepet még áttolt vagy szublimált formában sem? (a mazochizmus segítségével is elsajátítható egy tisztán altruistának tűnő magatartásmód)
Az agresszorral való azonosulás és az altruizmus folyamatának összehasonlítása
|
Azonosulás az agresszorral |
Altruizmus |
|
|
különbség |
¨ Ok: szorongást keltő külső tárgy ¨ az ellenfél fizikai utánzása ¨ azonosulás az agresszor agressziójával, bizonyos vonásaival ¨ passzivitás helyett aktivitás ¨ bűntudat projektálása másokba: a paranoia kialakulásának alapja ¨ szorongásának leküzdésére saját személyiségét alakítja át ¨ Kulcsfogalma: identifikáció |
¨ legátolt ösztönimpulzusok ¨ saját vágyak másokra helyezése ¨ a viselkedés kiterjesztése frusztrált helyzetekre is ¨ magában hiányolt tulajdonságok másokban keresése ¨ szorongás a szeretettárgy féltése miatt ¨ szorongásának leküzdésére “másokban él” ¨ Kulcsfogalma: projekció |
|
azonosság |
© az ösztönök uralásának eszközei © én-védő mechanizmusok az ösztönkésztetésekből eredő szorongás leküzdésére © agresszív megnyilvánulások bizonyos helyzetekben © bűntudat jelentkezhet © a szerelmi élet zavara © zavar az emberi kapcsolatokban © oka a kora gyermekkorban keresendő, létrejöttében a nevelés döntő szerepet játszik |
|